Minden édesanya ösztönösen érzi, hogy gyermekét mikor tudja lekötni, megnevettetni egy-két mondókával. Szerencsére nekünk magyaroknak, olyan népi mondóka kincsünk van, mellyel méltán büszkélkedhetünk, s könnyen szemezgethetünk, ha gyermekünknek szeretnénk kedvezni. Az itt található mondókák mindegyike a testi kontaktust erősíti, a simogatásra, cirógatásra, babusgatásra épül. Minden bizonnyal vannak köztük ismerősek is, de biztosan olyanra is akadsz majd, amit még nem hallottál.
Ciróka-maróka,
Mit főztél?
Kását.
Megette a pap macskája,
Hamm, hamm, hamm!
Ciróka!
Maróka!
Mit főztél?
Kását.
Hová tetted?
Pad alá.
Megették a kiscicák!
Ezt a mondókát többféleképpen játszhatjuk. Egymással szemben ülve, a mondókát mondva, a gyermek arcát simogatjuk, a végén pedig hónalját, hasát csiklandozzuk. A másik változat szerint gyermekünket a térdünkre ültetjük, és tenyerével hol a saját, hol a mi arcunkat simogatjuk. Az utolsó sornál ugyanúgy megcsiklandozzuk. De természetesen egyéb, saját megoldások is nagyszerűek lehetnek, a lényeg a közös játék, a közös mókázás.
Kerekecske, dombocska,
Itt szalad a nyulacska,
Itt, itt, itt.
Ezt a klasszikust talán mindenki ismeri. A gyermek nyitott tenyerében ujjunkkal kis cirógató köröket írunk le, majd hóna alatt, nyakánál, vagy a pocakján megcsiklandozzuk. Ennek hosszabb változatában már a tenyér simogatása után, karján végigszaladunk, majd vállain átszaladunk a másik karjához, és hónalját megcsiklandozzuk.
Kerekecske, dombocska,
Itt szalad a nyulacska,
Erre megyen, itt megáll,
Itt egy körutat csinál,
Ide bújik, ide be,
Kicsi gyerek keblibe.
Én is pisze,
Te is pisze,
Gyere pisze
Vesszünk össze (Bújjunk össze)
A kétféle módon is mondható cirógató mondóka játéka nagyon egyszerű. A gyermekünket szemben a térdünkre ültetjük, és orrainkat összeérintjük. Jobbra-balra forgatjuk fejünket, majd az utolsó sorra megcsiklandozzuk a nyakát vagy a hónalját.
Egy hegy megy,
Szembe jön egy másik hegy.
Én is hegy,
Te is hegy,
Nekünk ugyan egyre megy.
Hasonlóan kell eljátszani, mint az előző piszéző mondókát. A különbség csupán annyi, hogy az utolsó sornál megbökdössük a pocakját, de természetesen, ha gyermekünk ezt nem kedveli, akkor maradhatunk a csiklandozásnál is.
Sűrű erdő,
Kopasz mező,
Pillogtató,
Szipogtató,
Tátogató,
Itt bemegy,
Itt megál,l
Itt a kulacs, itt igyál.
Kicsit hosszabb mondóka, mely alatt a gyermek több testrészét is simogatjuk, csiklandozzuk. Első sornál gyengéden megsimítjuk a haját, majd a homlokát, szemét és orrát. Ötödik sor elmondása közben száját simogatjuk körbe, aztán állát kopogtatjuk, majd nyakát babusgatjuk. Az utolsó sornál pedig megcsiklandozzuk a pocakját.
Mit csinál a kis kezem?
Simogat kedvesen,
Ütöget mérgesen,
Csiklandoz viccesen,
Csipeget hegyesen.
Mit csinál a te kezed?
Te is tudod, mond velem!
Ez is egy olyan mondóka, ahol több testrészét is érintjük, babusgatjuk a gyermeknek. Első sornál belenézünk a tenyerünkbe, majd arcát megsimogatjuk. Harmadik sornál megpaskoljuk a kézfejét, majd megcsiklandozzuk a pocakját. Arcát vagy felkarját megcsipkedjük, majd belenézünk gyermekünk tenyerébe.
Itt a szemem,
itt a szám,
Ez meg itt az orrocskám.
Jobbra-balra két karom,
Forgatom, ha akarom.
Gyermekünket szemben a térdünkre ültetjük. A mondóka sorait követve, értelemszerűen simogatjuk a testrészeket gyermekünkön.