A zenei képességfejlesztés

2023. december 10.

zenei képességfejlesztés

Mondókázással, énekléssel sokat tehetünk gyermekünk fejlődéséért.

Gyermekkori emlékeink között kutatva biztosan eszünkbe jut egy-egy ritmusos mondóka sora, vagy egy kedves kis dalocska töredéke, anyukánk, nagymamánk, nagypapánk hangján. Az altatódalok, a mondókák, az ölbéli játékok a legősibb kultúráktól napjainkig az élet részét képezik. Fontos, hogy a gyermekeinknek mi is továbbadjuk, megtanítsuk ezeket, hogy eljátsszuk őket együtt, újra és újra.

A legtöbb csecsemő, de már az már az anya hasában lévő magzat is megnyugszik az énekszóra: ösztönösen tudják ezt az anyukák, akik énekelnek babájuknak.

Alapvetően minden gyermek szereti a zenét – akár tudatosan támogatjuk zenei „képzését”, akár nem -, és láthatóan boldog, amikor zenét hall és mozoghat rá.

Játék: egymással és a zenével

– Képzeljük el a szituációt, amikor régen a nagymamák együtt játszottak az unokával, együtt mondókáztak, mennyi mindent megtanítottak így! Nemcsak egy szöveget, hanem ritmust és mozdulatot, ahogy a levest kell kavarni, vagy a lisztet szitálni. Milyen sokféle tudást adtak így tovább! – mondja Szedlacsek Katalin zenepedagógus.

– Amikor a gyermek anyával együtt mondja a mondókát, az anya testén keresztül tanulja meg az egyenletes lüktetést. Mivel ezek a mondókák, dalok mozgásos jellegűek, lehetővé válik, hogy a kicsik ténylegesen részt vegyenek bennük.

Mondókáról is beszélünk zenei nevelés kapcsán: nem véletlenül. Hiszen a versnél sokkal inkább a zenei előadásmódhoz közelít a mondogatásuk: skandáljuk őket, és ettől az előadásmód jóval zeneibb lesz, nemcsak a ritmizálástól, hanem a karakteres hanglejtéstől is.

Összebújva

A mondókázós játék szeretetteljes kapcsolatot teremt anya és gyermeke között. Hiszen simogatni, ölbe venni, érinteni a gyermekünket már önmagában is jó, a zene, a ritmus ürügyén összebújni pedig különleges élmény! Az ölbéli játékok legfontosabb eleme az érintés, a szoros testi kapcsolat. Ismétlésük révén az érzelmi-bizalmi viszony elmélyül, gazdagodik a szülő és gyermeke között.

– A zene érzelmi nevelő hatása már ebben az életkorban is jelentős – folytatja Szedlacsek Katalin, aki bölcsődés-, ovis-, és iskoláskorú gyermekeknek egyaránt vezet zene-mozgás programokat. A dalok, mondókák, játékok, pozitív érzelmi töltetűek, sokszor nevettetéssel, csattanóval zárulnak, ezért oldják a belső feszültséget. Az általuk közvetített érzelmek révén a gyerekek érzelemvilága elmélyültebbé, változatosabbá válik.

Képességfejlesztés, zenével

Mi mindent ad az a szülő a gyermekének, aki énekel és mondókázik neki, zenével is neveli őt?

Kutatások bizonyítják, hogy az első életéveiben a gyermeket leginkább a mozgás és a zene segítségével lehet fejleszteni. A mozgással egybekötött éneklés, mondókázás fejleszti a mozgáskoordinációt. A kísérő elemek, a járás, futás, ugrás, ugrálás gyakoroltatják vele a nagymozgásokat. Az egyensúlyérzék fejlesztése szintén nagyon fontos, hiszen az értelmi képességekre van pozitív hatással, a „ringatós” mondókák ezt (is) biztosítják a gyermek számára. A finommozgás fejlődik az összes olyan mondókánál, ahol finom, apró kézmozgásokkal, mozdulatokkal fejlesztjük a piciket, például „A csip-csip csóka” csippentéseivel.

– Kevesen tudják, hogy a legnehezebb finommotorikai gyakorlat az éneklés, ahol a kívánt hang megszólaltatásához nagyon pontosan kell a hangszalagokat modulálni – hangsúlyozza a zenepedagógus. Az éneklés a mozgással és a hangszerhasználattal összekötve elősegíti a látási ingerek és a mozgási válaszok összehangolódását is, így a szem- kéz, szem- láb koordinációt is fejleszti.

– Saját testünk ismerete elsődlegesen fontos annak tekintetében, hogy el tudjuk helyezni magunkat a világban. A dalokon és mondókákon keresztül fejlesztjük a testsémát is. Sok olyan dalt és mondókát tanulunk, amelyek segítségével a testrészeket megtanulhatják a gyerekek (has, láb, kar, nyak stb.), olyanokat is, ahol egy-egy testrész (például az arc, a kéz) részeit is elsajátíthatják a picik („Itt a szemem, itt a szám, ez pedig az orrocskám…”, vagy a „Hüvelykujjam almafa” kezdetűek).

Az érintés, érintgetés, mozgatás, a testrészek megnevezése által határolja el a gyerek önnön testrészét a külvilágtól. A jobb és bal elkülönült érzete, vagyis a kezesség elsajátítása szintén a mondókák, dalok és a hozzájuk kapcsolódó mozgás segítségével lehetséges később, nagycsoportos korra. A ruházat, testrészek, cselekvés megnevezésével a szavakat tanulnak, a szókincsüket bővítik. A szemtől szembeni helyzet révén a magyar beszéd sajátosságait, hanglejtést, hangszínt „tanulják” a gyermekek.

A zene fejlesztés szempontjából olyan, mint egy egységesítő eszköz: segítéségével más képességek is fejlődnek – magyarázza Szedlacsek Katalin.

Agykutatások bizonyítják, hogy a két agyfélteke más és más képességek elsajátításához köthető. A beszédközpont például a bal agyféltekéhez, míg a zenei képességek egy része a jobb agyféltekéhez kapcsolható. Ezzel együtt a zene mindkét agyfélteke fejlesztésében szerepet játszik, mégis a jobb agyfélteke az agy „muzikális része”. A hangszer megszólaltatása, a zene létrehozásának technikai része a bal agyi oldalon történik, ugyanakkor a dallam érzelmi karakterének megragadása, a művészi érték létrehozása, és a zene „megértése”, befogadásának képessége a jobb agyféltekéhez köthető.

A két agyféltekét idegrostból álló hálózat köti össze. Minél sűrűbb ez az idegrosthálózat, annál több szálon érkezik az információ az egyik agyféltekéből a másikba. Ahhoz, hogy minél jobban összekapcsolódjon a két agyfélteke, az általuk irányított képességeket arányosan kell fejleszteni. A jobb agyfélteke fejlődése kb. hétéves korig, megelőzi a bal agyfélteke fejlődését. Ezért is nagyon lényeges a minél korábbi zenei fejlesztés, hiszen a legfogékonyabb korban a zene segítségével tudjuk fejleszteni a jobb agyféltekét. A kutatók szerint ezért a korai zenei fejlesztés éppen olyan jelentőséggel bír, mint a beszédkészség fejlesztése.

A mondókák és dalok összetettségük révén (dallam, mozgás és ritmus) a gyermeki fejlődést nagyban elősegítik, hisz a kicsi egyszerre mozog, énekel (éneket hallgat) és találkozik az irodalommal.

Ajánló